Régiségek, műtárgyak – Galéria Savaria Blog

Most olvasom Seth Godin Hab a tortillán című könyvét. Seth Godin korunk egyik legjelentősebb marketingszakembere, blogja a legolvasottabbak közé tartozik a marketing blogszférában. Könyveit kb. 20 nyelvre fordították le, bár magyar nyelven csak 2 könyve kapható, a Hab a tortillán és a Törzsek: te is lehetsz vezető.

A Hab a tortillán c. könyvében az új és a régi marketing közti különbségekről olvashatunk. Nem kérdés, a 21. században az interneten megjelenő eszközökkel új marketingkorszak köszöntött be. A régi marketing – amely hagyományos reklámokkal kívánta felhívni az emberek figyelmét átlagtermékekre – ma már nem állja meg a helyét. Ezzel szemben az új marketing az egyénhez szól, akit a hagyományos médiumok helyett új eszközökkel próbál megszólítani.

Visszatérve a könyvre, hogy lehetséges, hogy egy marketingről szóló könyvben Josiah Wedhwoodról olvasok. Hát így: A Wedgwood kerámia az egyik legjelentősebb az angol fazekasság történetében. De nemcsak az új kerámiafajtáiról volt híres Josiah Wedgewood, hanem a marketing feltalálójaként is hivatkozunk rá, mellesleg ő volt Charles Darwin nagyapja.

Úgy vélte, hogy a növekedés kulcsa nem az, ha minél nagyobb mennyiségben legyártja áruit, hanem elsősorban a kiváló minőségre kell törekednie, csakis így terjedhet a Wedgewood-műhely híre. Az árut nem csak egyszerű használati tárgynak, hanem reklámhordozónak tekintette, emiatt nem is elégedett meg a silány minőséggel.  Híres volt arról, hogy a hibás kerámiákat sétabotjával darabokra törte, mondván ezek az edények méltatlanok Josiah Wedgwood nevéhez.
Ez 1730-ban, amikor ezek az edények csakis a jómódú családokhoz jutottak el, meglehetősen őrültségnek tűnt. Más mesterekkel ellentétben ő minden egyes áruját szignálta, így történhetett meg, hogy minden bizonnyal Wedgwoodé volt az első valódi márkanév.
Mai áron közel 3 millió dollárt fordított marketingstratégiáinak egyikére, amikor 1000 gazdag német polgárt kiválasztva kérés nélkül edényeket küldött nekik. Célja az volt, hogy a legfelsőbb osztályt megnyerje magának. A taktika bevált, közel 500-an válaszoltak neki és további készletet rendeltek tőle. Sőt, miután III. György feleségét, Sarolta királynét egy reggelizőkészlettel ajándékozta meg, hamarosan egy teljes teáskészlet elkészítésével bízták meg.
Létrehozta a Queen’s Ware termékcsaládját, majd nemsokára Nagy Katalin cárnő is Wedgwood-tól rendelt teáskészletet.
Gondoljunk bele, hogy mindez a 18. század elején történt, amikor a marketing fogalma még ismeretlen volt, és így természetesen a gyakorlatban sem létezett.

Josiah Wedgwood nevéhez köthető a marketing alapjainak megteremtése, olyan ma is használatban lévő módszerek kigondolója, mint a direct marketing, pénzvisszafizetési garancia, jutalékkal honorált értékesítők alkalmazása, ingyenes szállítás ajánlata, valamint az “egyet fizet, egyet ajándékba kap” taktika.

Te milyen marketingeszközökkel próbálod az új vevőket megszerezni és a már meglévőket megtartani?

A Zsolnay-gyárban – amelynek története egészen a 19. századig nyúlik vissza – számos neves tervező fordult meg, fantáziadús munkáik segítették a gyár nimbuszának megteremtését. Az új formák megálmodásában sokszor a Zsolnay család tagjai is részt vettek, köztük Zsolnay Teréz, Zsolnay Júlia és Sikorski Tádé (Júlia férje). A gyár további tervezőinek névsorát böngészve olyan nevekkel találkozhatunk, mint Klein Ármin, Kaldewey Kelemen, Mack Lajos, Nikelszky Géza, valamint Apáti Abt Sándor. Vele fogunk megismerkedni egy kicsit közelebbről ebben a bejegyzésben.

Apáti Abt Sándor 1870-ben született a ma Románia területén található Tordán. Budapesten, majd Münchenben töltötte tanulóéveit. A Zsolnay-gyárban 1898-tól dolgozott egészen 1909-ig, ezután a Budapesti Iparrajziskolában vállalt tanári állást.
A 19. század végén a gyors stílusváltás bekövetkeztével Európában a szecesszió vált urakoldó irányzattá. Így tehát, ahhoz, hogy a Zsolnay-gyár sikeresen szerepeljen az 1900-as párizsi világkiállításon, minél hamarabb alkalmazkodni kellett az új formavilágot hirdető szecesszió stílusához. Ehhez friss munkaerőre, fiatal tervezőkre volt szükség. Így került Apáti Abt Sándor szobrászművész a Zsolnay gyár alkalmazásába.
Zsolnay Margit a következőképp ír róla emlékirataiban: “…erősen hóbortos, nagyzoló és hiú, de igen tehetséges szobrászművész volt. Szívesen használta munkáihoz az ún. grés-t, azaz a kőcserép-agyagot. Ebből stilizált madár alakú vázákat, domborműves virágtartókat és allegorikus figurális darabokat mintázott.”

Apáti Abt Sándor a Zsolnay-gyár szecessziós darabjainak egyik legkiválóbb tervezője volt, több mint 450 tervet tudhatott magáénak. A későbbiekben tehetségét leginkább vázák megálmodásában kamatoztatta, amelyek sajátos formavilágot képviselnek, ezeket leginkább a szerves egység jellemzi. Munkáiban a plasztikus diszítőmotívumok sokszor töltik be a fül vagy a fogantyú szerepét. Lenyűgöző hozzáértéssel használta fel a Zsolnay-gyárban korábban kitapasztalt diszítési eljárásokat.
Apáti Abt Sándor a magyar kerámia egyik úttörőjeként nagy hatással volt a Zsolnay-gyár szecesssziós szakaszára.

A Zsolnay Vilmos emléke előtt tisztelgő pécsi Zsolnay-szobor megalkotásában is nagy szerepet vállalt. Az emlékműre kiírt pályázatot Horvay János nyerte meg, ő formálta meg a Zsolnay Vilmost ábrázoló főalakot, a talpazat tervének létrehozásával pedig Schulek Frigyest bízták meg. Az ötszögű talpazat öt szárnyán található a Zsolnay Vilmos tevékenységét szimbolizáló öt mellékalak: a fazekasmester, a vegyész, a szobrász, a festőművész és az építész. Mind az öt szobor Apáti Abt Sándor munkája, sőt, egyesek munkásságának csúcsaként emlegetik.

Ha van eladó Apáti Abt Sándor által tervezett Zsolnay darabod, vagy ha csak szeretnéd bemutatni, töltsd fel a Galéria Savariára.

Az elmúlt időszakban egy nagyszabású fejlesztés került élesítésre az oldalon.
A fejlesztéscsomag három nagyobb részre oszlik:

1. Automatikus ajánlatkezelő: erről az első hírlevelünkben olvashattál. Ha lemaradtál róla, olvasd el itt a blogon.
2. Közösségi szolgáltatásokat érintő fejlesztés: ezzel kapcsolatban egy felhívást is találsz a főoldalon.
3. A kategóriarendszert érintő fejlesztés: mivel erről még nem olvashattál, szóljon erről most ez a bejegyzés.

A Galéria Savarián 3 szintű kategóriarendszerrel találkozhatsz, a főkategóriához két további alkategória tartozik. Így az érdeklődők a lehető legkönnyebben találhatják meg a keresett régiségeket, műtárgyakat. Vagyis ha Zsolnay vázát keresel, egyszerűen kiválasztod a porcelán főkategóriát, majd az ezután listázott alkategóriákból a Zsolnayt és végül rákattintasz a váza, kaspó kategóriára. Ez egyrészt sokkal átláthatóbbá teszi a Galéria Savariára feltöltött régiségeket, másrészt kiegészíti az oldal kereső funkcióját, ezzel is segítve a felhasználót böngészés közben. Gondolj bele, ha az eladó véletlenül nem foglalja bele azokat a keresőszavakat a termékmegnevezésbe, amelyek alapján te keresel, akkor azt a darabot nem is fogod megtalálni a keresés találatai között. Így viszont kapsz még egy segítséget és kategóriák szerint is böngészhetsz a termékek között.

Ez a kategóriarendszer került most csiszolásra az elmúlt időszakban.
Korábban az oldal kereső funkciójának használatakor vagy egy bizonyos felhasználó termékeinek böngészése során a jobb oldali kategóriarendszer változatlan maradt, vagyis mindig a főkategóriákat láthattad, az adott kategóriában szereplő régiségek számával együtt.
Most ez megváltozott, azaz:

• keresésnél a kategóriarendszer a keresés találatai szerint kerül listázásra. Tegyük fel, hogy valamilyen vázát keresel, mindegy, hogy milyet. Ha beírod a keresőbe a “váza” keresőszót, a kategóriarendszer most már azokat a kategóriákat fogja kilistázni, amelyekben szerepel olyan tárgy, amely megnevezése tartalmazza a “váza” szót. Jobb oldalon aztán az egyes kategóriákra kattintva tovább szűkítheted a “váza” keresőszóra kiadott tételeket az alkategóriák segítségével.
• egy adott felhasználó termékeinél a kategóriarendszer a felhasználó által feltöltött régiségek szerint kerül kilistázásra. Így megintcsak sokkal egyszerűbben böngészhetnek az oldal látogatói egy-egy felhasználó termékei között.

Próbáld ki te is, hogy a Galéria Savarián mennyire egyszerű a műtárgyak, régiségek között böngészni.

Ha ismersz egy olyan Facebook oldalt, amit szeretnél ismerőseidnek továbbajánlani olvasd el ezt a rövid leírást.

1. lépés: Lépj arra a Facebook oldalra, amelyet szeretnél másoknak ajánlani. Pl.: Galéria Savaria Facebook oldala

2. lépés: A profilkép alatt válaszd az “Ajánld ismerőseidnek” linket.

3. lépés: A linkre kattintva felugrik egy ablak, ahol kiválaszthatod, hogy kinek szeretnéd ajánlani az oldalt, miután kiválasztottad az ismerőseidet, kattints a “Meghívó küldése” gombra.
Ekkor a kiválasztott ismerőseid kapnak egy értesítőt, hogy egy Facebook oldalt ajánlottál nekik.

Segíts te is a Facebook oldalunk terjesztésében. Ha van olyan ismerősöd, aki kedveli a régiségeket, a műtárgyakat vagy csak egyszerűen pártolja a művészetet, a fenti módszer szerint ajánld neki a Facebook oldalunkat.

A napokban fontos változás történt a Facebookon a rajongói oldalakat illetően: a korábbról ismert “Rajongó leszek” gombot leváltotta a “Tetszik” gomb.
Ez első látásra lehet, hogy nem tűnik valami nagy változásnak, de hidd el, hogy biztosan nagy jelentősége lesz a későbbiekben.
Nézzük, hogy eddig mire használhattad a Tetszik gombot: képek, üzenőfalon megjelenő bejegyzések, videók kapcsán kattinthattál rá, a többiek tudtára adva azt, hogy valami érdekeset, esetleg vicceset vagy éppen figyelemfelkeltőt láttál, olvastál.
Vajon mi volt az oka ennek a váltásnak?
Egyszerű a válasz. Gondolj bele a “Rajongó” és a “Tetszik” kifejezés közti különbségbe. Ha rajongó vagy, az egyfajta szorosabb kapcsolatot feltételez az adott márkával, weblappal, kezdeményezéssel (a rajongói oldal témájától függően) kapcsolatban. Vagyis korábban sokan értelmezhették mindezt úgy, hogy ha egy Facebook oldal rajongójává vált, valójában “elkötelezte” magát. Lehet, hogy erős kifejezés, de gondolom érted, hogy miről is van szó. Sok Facebook felhasználót ez gátolhatott meg abban, hogy használja ezt a funkciót.
…és itt jön a változás: mostantól elég, ha valamire szimplán azt mondod, hogy “Tetszik”. Gondolj bele: tulajdonképpen rajongója vagy a Coca Colának? Nem feltétlenül. Na és szereted (vagyis: “tetszik”)? Persze, és már rá is nyomsz a Tetszik gombra.
Vagyis ha valami “tetszik”, az sokkal lazább, kevésbé erőltetett kapcsolatot jelent, mint az, ha valaminek a rajongója vagy.

Tudtad, hogy a Galéria Savariát is megtalálhatod a Facebook-on? Ha Galéria Savaria felhasználó vagy, vagy éppen szereted a régiségeket, a műtárgyakat, netán művészet pártoló vagy, kattints a Facebook oldalunkon vagy akár itt a jobb oldalon a Facebook címke alatt a Tetszik gombra. Gyűjtsük egybe a mi közösségünket!

Életének 90. évében, 2010. április 5-én elhunyt Kiss Roóz Ilona. Ezzel a bejegyzéssel szeretnénk megemlékezni róla.

Kiss Roóz Ilona 1920. december 11-én született Szatmárnémetiben. A művészet iránt kialakult vonzalma már gyermekkorában megmutatkozott, kezdetben rajzokat készített. 1929-ben Budapesten tanult, ezekben az években ismerkedett meg az ókori művészet kerámiáival. Az, hogy a művészeti képzés fontos szerepet töltött be életében nagy mértékben köszönhető tanárnőjének, Bokor Rózának, aki szorgalmazta a tanulók ilyen irányú képzését: többek között kiállításokra vitte diákjait. Valószínűleg ezek az élmények indították el a kerámiaművészet útján. Tanulmányait 1936-ban kezdte meg az Iparművészeti Főiskolán. Tanárai Orbán Antal és Ohmann Béla voltak. Művészetére nagy hatással volt Gádor István, bár a Főiskolát már 1943-ban elvégezte, később visszatért ide Gádor István tanársegédjeként (1948-1952).

1952-ben kezdett önállóan dolgozni, kezdetben edények készítésével foglalatoskodott, ezek eladásából élt meg. Az évek előrehaladtával, munkásságát egyre többen ismerték el. Az edénykészítésnek köszönhetően elsajátított korongozási technikát használta fel később figuráinak elkészítéséhez. Ezek a korongolt, naivitás érzetét keltő, népies figurák jellemzik leginkább művészetét.

Az 1960-as években vált országszerte ismertté, munkássága meghatározóvá vált a magyar kerámiaművészetben, művészetének zsenialitását dicséri kétszeres Munkácsy-díja, Érdemes művész-díja, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje.

Nézd meg a Galéria Savarián található Kiss Roóz Ilona kerámiákat.

Ha lemaradtál az első hírlevéről, itt elolvashatod.
Ha még nem iratkoztál fel a hírlevélre, itt megteheted: http://galeriasavaria.hu/hu/hirlevel

Vége a komolytalan ajánlatoknak

Először is engedd meg, hogy megköszönjem, amiért feliratkoztál a Galéria Savaria hírlevelére. Örömmel tölt el minket, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az oldalunk iránt.

Január 8-án egy megújult Galéria Savariával találkozhattál. Április 17-én kapod ezt a hírlevelet, amely az első a Galéria Savaria történetében. Ezalatt a rövid idő alatt felhasználóink, valamint az oldalunkra feltöltött termékek száma megduplázódott, ezzel párhuzamosan egyre több eladás és vásárlás történik a Galéria Savarián.

Nem titkolt célunk az, hogy felhasználóink segítségével a legmeghatározóbb és legszínvonalasabb régiségek eladásával-vásárlásával, valamint bemutatásával foglalkozó oldallá tegyük a Galéria Savariát, a statisztikai adatok, valamint a látogatóinktól kapott üzenetek igazolják, hogy jó úton haladunk.
Mi sem lazsálunk, folyamatosan arra törekszünk, hogy minél kényelmesebbé és élvezetesebbé tegyük az oldal használatát. Tegnap több fejlesztéssel is bővült az oldalunk, hadd mutassam be neked elsőként itt a hírlevélben ezek közül az egyiket.

Ha használod a Galéria Savariát, bizonyára találkoztál már az “Ajánlatot teszek” gombbal. Ez jelzi azt, hogy az eladó lehetőséget ad arra, hogy a vásárló ajánlatot tehet a termékre. Akárcsak egy igazi vásáron, ilyenkor ezek a kérdések cikázhatnak benned: vajon elfogadja az eladó az ajánlatomat? Vajon sikerül alkudnom az áron? Hát nem izgalmasabb így a vásárlás?

Mostani fejlesztésünk egyik ága ezt a funkciót teszi még kényelmesebbé. Ha eddig eladóként azért nem használtad az alku opciót, mert tartottál a komolytalan ajánlatoktól, netán feleslegesnek érezted az oda-vissza történő ajánlattételeket, ez a fejlesztés neked szól.
Mostantól a termék feltöltése során automatikussá teheted a termékeidre beérkező ajánlatok kezelését.
Beállíthatod, hogy mi az az összeg, amely alatt automatikusan elutasításra, és mi az az összeg, amely fölött automatikusan elfogadásra kerül az ajánlat.

Na és miért jó ez neked, vásárlónak?
Vásárlóként nem kell várnod arra, hogy megtudd, vajon elfogadható-e az ajánlatod az eladó számára, sőt támpontot kaphatsz a termék eladási árát illetően.

…és mi az a mindentvivő ok, amiért érdemes használnod ezt a funkciót is? Az, hogy ez is ingyenes, akárcsak a Galéria Savarián történő regisztráció, eladás és vásárlás, vagyis minden, ami ahhoz kell, hogy üzletelhess a Galéria Savarián.

Végül két dolog, amelyre szeretném felhívni a figyelmedet:

• Érdemes sűrűn ellátogatnod a Galéria Savaria Blogra, ahol nemcsak a Galéria Savaria fejlesztéseiről találhatsz leírásokat, hanem tippeket is kaphatsz internetes eladásaiddal kapcsolatban, valamint régiségekkel, műtárgyakkal kapcsolatos történetekről, hírekről, érdekességekről szóló bejegyzéseket olvashatsz.
  http://blog.galeriasavaria.com

• Fent vagyunk a Facebook-on is, várjuk a régiségek és műtárgyak kedvelőit, csatlakozz a közösséghez! Ha még nem használod, erősen ajánljuk, hogy regisztrálj, hiszen a későbbiekben olyan tippeket kaphatsz tőlünk, amelyek megnövelhetik eladásaid számát a közösségi oldalak segítségével. Ne késlekedj, legyél előnyben a többi online piactér felhasználóival szemben.
  http://www.facebook.com/regiseg

http://www.galeriasavaria.hu

Franz Detleff Goebel porcelánkereskedő álma egy saját maga által irányított vállalat létrehozása volt. Fiával, Williammal karöltve 1871-ben alapította meg az F&W Goebel névre hallgató vállalkozásukat, ahol kezdetben írópalákat és üveggolyókat gyártottak. Az évek előrehaladtával a pénzügyi nehézségek ellenére Franz továbbra sem mondott le leghőbb vágyáról, hogy porcelántárgyakat gyártson. Öt évvel később álma valóravált, 1879-ben felizzott az első égetőkemence.

Az F&W Goebel kávéskészletek és étkészletek előállításával indult el a porcelángyártás útján. Az idősödő Franz fiára, Williamre bízta a cég vezetését, így a vállalkozás W. Goebel Porzellanfabrik néven futott tovább. William tisztában volt azzal, hogy ahhoz, hogy vállalkozása a lehető legszilárdabb lábakon álljon, elengedhetetlen a tengerentúlra való terjeszkedés. Fiát, Max Louis-t az Egyesült Államokba küldte, aki nemsokára egy teljes üzleti tervvel állt elő: porcelán figurákat kell gyártani. William halála után Max Louis vette át a cég irányítását. Az I. világháború utóhatása számos német vállalat csődjét eredményezte, Max Louis ugyanakkor sikerrel átvészelte ezt az időszakot.

Max Louis fia, Franz Goebel nevéhez köthető a Hummel figurák bevezetése. Franz felismerte azt a tényt, hogy csakis az újító szellemiségű vállalat képes fennmaradni, különösen az 1929-es gazdasági világválság nehézségei közepette. Ennek tudatában folyamatosan kereste azt az újdonságot, egyediséget, amellyel a vállalat kitörhetne a szürkeségből. Az ötlet megszületett. Franz hitt abban, hogy a politikai zűrzavar és a gazdasági válság okozta nyomasztó hangulatban tengődő emberekre nyugtatóan hatnának a porcelából készült bájos, ártatlan gyermeki figurák. Így amikor megismerkedett Maria Innocentia Hummel, ferences-rendi apáca rajzaival, rögtön ráeszmélt arra, hogy azokból a kedves gyermekfigura rajzokból készült porcelánok lesznek azok, amelyek meghozzák a Goebel által remélt sikert.

Franz két vezető tervező Arthur Moeller és Reinhold Unger beleegyezésével felvette a kapcsolatot Hummel nővérrel. Hummel nővért biztosították affelől, hogy a figurákat még azok piacrakerülése előtt bemutatják neki, valamint a megformázás mellett, a színvilágban is meghatározó szava lesz, aláírása pedig az összes darabon olvasható lesz. A zárda, valamint Hummel nővér beleegyezett rajzainak porcelánosításába és megszületett a Hummel, mint márka.

Az első sorozatot 1935-ben gyártották. A lipcsei tavaszi vásáron aratott siker igazolta Franz elképzelését – ezek a gyermeki ártatlanságot tükröző figurák automatikus sikert jelentenek. Később amerikai katonák vásárloták őket szeretteiknek, így indult meg a Hummel figurák tengerentúli terjeszkedése. Sajnálatos módon, Hummel nőver 1946-ban 37 évesen tuberkolózis áldozata lett, ugyanakkor a maga mögött hagyott töméntelen mennyiségű rajz lehetővé tette a figurák további gyártását. A Siessen-i zárda egy Művészi Tanács felállításáról határozott, a figurák piacrakerüléséhez a mai napig ennek a tanácsnak a beleegyezése szükséges. A tanács szakértőinek jóváhagyása garantálja, hogy a darabok a megfelelő stílusban, a művészi elképzeléshez híven kerülnek elkészítésre.

Több mint 70 évvel később, a Hummel porcelán figurák még ma is elképesztő népszerűségnek örvendenek szerte a világon, széleskörű gyűjtői bázisának köszönhetően. A W. Goebel Porzellanfabrik még ma is gyárt újabb darabokat különböző méretekben. A legritkább és egyben legdrágább darabok a hatalmas, 86 cm-es figurák, amelyek ára megközelíti a 3,5 millió forintot.

Itt láthatsz néhány darabot a Hummel porcelánok közül, de nézd meg a folyamatosan bővülő eladó Hummel figurákat a Galéria Savarián.

Jövő héten kerülnek élesítésre a Galéria Savaria régiség portál legújabb fejlesztései. Ezek közül az egyik olyan lehetőségeket nyit meg előtted, amelyek még inkább egyedülállóvá teszik a Galéria Savariát és ezzel még inkább hozzásegíti az eladókat tárgyaik értékesítéséhez.
Ezzel az új funkcióval kapcsolatban olyan leírásokat, útmutatókat olvashatsz itt a napokban, amelyek segítségével megtudod, hogy miért lesz nagyobb esélyed tárgyaid értékesítésére akkor, ha ezt úgy használod, ahogy az a nagykönyvben meg van írva.

A fejlesztések teljes bemutatásáról itt, a blogon értesülhetsz először.

Egyre több olyan felhasználó tölti fel régiségeit a Galéria Savariára, akik más aukciós portálon is hirdetik tárgyaikat. Ezt kétségtelenül öröm látni, mivel a látogatottsági adatok mellett ez is bizonyítja azt, hogy a régiségek, antik tárgyak internetes piacán egyre inkább meghatározóbb oldal a Galéria Savaria. Az viszont már kevésbé tölt el örömmel, hogy ezek közül a felhasználók közül néhányan csak eladó régiségeik számának töredékét töltik fel a weblapra.

Vagyis látok olyan felhasználókat, akik több száz termékkel vannak fent az aukciós portálokon, a Galéria Savariára pedig nagyjából húsz régiséget töltöttek fel a tárgyaik közül. Ezt nem értem! Ezzel vajon mi a céljuk? Vajon ezzel megnyugtatják magukat, hogy ők is igénybe veszik a Galéria Savaria adta ingyenes szolgáltatásokat? Úgy, hogy kb. 20 terméket töltöttek fel, miközben más oldalon a termékek száma eléri a több százat? Te is ezek közé a felhasználók közé tartozol?

Ha már más oldalon fent vagy a termékeiddel, biztos vagyok benne, hogy az a célod, hogy a lehető legtöbbet el is add. Ha ez így van, akkor miért elégszel meg azzal a 20 termékkel, amit a Galéria Savariára töltöttél fel? Honnan tudod, hogy pont nem azt az eladó tárgyadat keresi a Galéria Savaria egyik látogatója, amit nem töltöttél fel?
Töltsd fel az összes termékedet a Galéria Savariára is. Ha új tárgyat hirdetsz meg a fizetős aukciós oldalak valamelyikére, ügyelj arra, hogy az a régiség portálon is fent legyen. Mit veszíthetsz? A Galéria Savaria használata ingyenes, ráadásul egy igényes, a régiségek szépségéhez méltó oldalon értékesítheted tételeidet. Tedd fel magadnak a kérdést: “Vajon mindent megteszek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb termékemet értékesítsem?” Ne késlekedj, ragadd meg ezt a lehetőséget is, nincs vesztenivalód.